GRAFFITI  

Graffiti eredetileg falrajzot, falra v�sett, illetve karcolt sz�veget jelent (az olasz grafitto sz� jelent�se: karcol�s, karmol�s), k�s�bb azonban a v�s�t, a kr�t�t �s egy�b "karcol�eszk�zt" mindink�bb felv�ltja a sz�nes filctoll, a sz�r�pisztoly, m�s sz�val a spray-fest�k.

A graffiti egyesek szerint m�r az �kori Egyiptomban l�tezett aff�le "szubverz�v", "ellenz�ki" n�pm�v�szetk�nt, de csak sz�zadunk m�sodik fel�ben ker�lt k�zvetlen �sszef�gg�sbe a k�pz�m�v�szettel. A nyugati v�rosok utc�ir�l, metr��llom�sair�l �s egy�b hozz�f�rhet�, nyilv�nos falfel�leteir�l kezdetben �tt�telesen, majd egyre k�zvetlenebb�l ker�lt be a ki�ll�t�termekbe. Az INFORMEL �s az ABSZTRAKT EXPRESSZIONIZMUS egyes k�pvisel�i (mindenekel�tt Cy Twombly, Antoni T�pies, Jean Dubuffet) el�sz�r csak a graffiti egyes jellegzetes formai elemeit �p�tett�k be k�pi vil�gukba, Tony Shafrazi ir�ni m�v�sz pedig m�r botr�nyos AKCIO-j�hoz haszn�lta fel: a hetvenes �vek elej�n Picasso f�ltve �rz�tt Guernic�j�ra spray-fest�kkel h�romszor r�f�jta a "hazugs�g" sz�t.

Ennek ellen�re a n�vtelen graffiti-szerz�k a hatvanas-hetvenes �vekben m�g ink�bb az utc�n m�k�dtek, s a m�fajban r�szben �nkifejez�si eszk�zt, r�szben pedig politikai �s vil�gn�zeti �ll�sfoglal�suk mindenki sz�m�ra hozz�f�rhet� sz�nter�t l�tt�k. Kider�lt, hogy nemcsak egyes csoportok k�pviselnek viszonylag k�nnyen f�lismerhet� st�lust, hanem bizonyos egy�nek is. Mindez oda vezetett, hogy a m�faj tehets�gesebb k�pvisel�i fokozatosan k�zismertt� v�ltak, egyre t�bb csoportos �s egy�ni ki�ll�t�son vehettek r�szt, �s tev�kenys�g�k csakhamar az �j fest�is�g jelent�s amerikai ir�nyzat�v� v�lt. Az anonim �s a fest�i st�lusk�nt kezelt graffiti legfontosabb k�z�ppontja egyar�nt New York, az ut�bbi ismertebb k�pvisel�i pedig Keith Harring, Crash, Kenny Scharf, James Brown �s Ramellzee. K�z�s benn�k, hogy a m�v�szetet mindannyian a nagyv�rosok �resen hagyott falfel�letein kezdt�k m�velni, munk�ik �ltal�ban gyerekesen illusztrat�vak, �l�nk, szinte vil�g�t�-vak�t� sz�neket haszn�lnak, �s k�zel �ll hozz�juk a n�pszer� k�preg�nyek, valamint rajzfilmek gondtalan, �de vil�ga. Ir�nyzatukat a szakirodalom NEW YORK GRAFFlTI n�ven tartja sz�mon.A graffitinek n�gy fobb forr�sa van. A hippi mozgalom, a Vietnamban harcol� amerikai katon�k, (akik b�rhol j�rtak, mindenhov� odatagelt�k a nev�ket) a POP ART muv�szek �s a ter�leteik hat�r�t „csapat-szign�kkal” megjel�lo amerikai bandatagok, bun�zok. A graffitis rengetegszer – akarva, vagy akaratlan-elt�r a graffiti eredeti c�lj�t�l. Ez egy (a hippiktol �tvett) idealista ut�pia. Egy mozgalom a fiatalok�rt, a sz�rkes�g, az egyformas�g, �s az egyhang� funkcion�lis �p�letek ellen. GRAFFITI / a FALFEST�SZET a val�s�gos vil�g saj�tos muv�szi form�ban val� visszat�kr�z�d�se az emberi megismer�s sor�n. A term�szeti / t�rsadalmi val�s�got a konkr�t ember val�s�gak�nt ragadja meg, a l�nyeget - a jelek vil�g�val - fogalmi �s k�pi �br�zol�ssal, a k�ls� / bels� terekben egyar�nt megjelenti.Akarva - akaratlan, a h�tk�znapi VIZU�LIS KULT�R�-nak szerves r�sz�v� v�ltak a krikszkrakszok, a felfirk�k,a falfirk�k, a sz�vegek, a rajzok, a bet�fest�szet,a karakterfest�szet. A falfest�szet / a graffiti a szabad �nkifejez�s, az �nmegval�s�t�s, a kapcsolatteremt�s, a valahova tartoz�s eszk�zei.

A graffiti t�rt�nete New Yorkban kezd�d�tt, ahol a falk�p-fest�s a szign�z�sb�l alakult ki. A k�sei 60-as �s a korai 70-es �vekben a tagel�k �s a metr�beli graffitik is elszaporodtak. Egyesek megpr�b�ltak a fest�ksz�r�val falk�peket festeni, ez�ltal nem mennyis�gben, hanem min�s�gben kit�rni.

A st�lus tekintet�ben a legszeml�letesebben k�t r�szre oszthatjuk fel a graffitiz�st, a "r�gi iskol�ra", vagyis az old schoolra �s egy �jabb vonulatra, a new schoolra. Az old school ir�nyzat az 1970-es �vek legelej�n indult, New York k�lv�rosaiban. Egyszer� bet�ket haszn�lnak, egyszer� a sz�nez�s. P�ld�ul kedvelt formavil�g a bubble style, amit kerek, bubor�k alak� bet�k jellemeznek. Vannak graffitisek, akikhez manaps�g is ez a st�lus �ll a legk�zelebb, mind formailag, mind az elk�sz�t�s m�dj�ban. A new school vonulat 1985 ut�n indult el, b�r ez orsz�gonk�nt el�g v�lt�z�. Graffitiben a wild style-ban jelenik meg. Ezt a fest�si st�lust vad, �ssze-vissza tekerg�z� bet�k �s virtu�z sz�nez�s jellemzik. A t�rhat�s�, s�r� rajzolat�, nyilakban v�gz�d�, ez�ltal szinte kiolvashatatlan bet�k mellett megjelenik a figur�lis �br�zol�s karakterek form�j�ban.

Territori�lis funkci�val is b�rnak a falfirk�k. A v�rosokban sokszor megjelenve, a bandatagok, illetve a band�k szign�inak fel�r�s�val jel�lik ki a k�l�nb�z� csapatok ter�leteinek hat�r�t. Ezek a t�bbi csoport sz�m�ra a ter�let haszn�lat�ra vonatkoz�lag kommunikat�v jelleggel b�rnak.A graffiti egyik funkci�ja maga a jelhagy�s, mert az alkot�sok jelk�nt m�k�dnek a szubkult�ra t�bbi tagja sz�m�ra. A jelad� kommunik�lja a t�bbiek sz�m�ra l�tez�s�t, m�g a vev�nek ezt tudni kell dek�dolnia �s beazonos�tani a k�sz�t�t, hogy, ez�ltal �rtelmezni tudjaEzen festm�nyekhez, mint t�rgyakhoz f�z�d� �rt�kek rendszere alkotja a szubkult�r�t, mely elt�r a t�bbs�gi t�rsadalom �ltal vallottakt�l.Egy mag�nyos fest� j�l siker�lt munk�i miatt h�rn�vre tesz szert a hasonl� �rdekl�d�s� fiatalok k�z�tt. Mivel a h�rn�v, vonz� dolog - �s hozz� szeretn�nek jutni - �gy be�llnak tanulni a firk�sz mell�. Az �joncok (toy-ok) egy tapasztalt szem�lyt�l (a mentort�l) lesik el mind a technikai j�rtass�got, a szoci�lis k�szs�geket, a fogalmi eszk�zt�rat, mind a motiv�ci�t. A mentor megismerteti a toy-jal a saj�t munk�it, m�s szerz�k m�veinek beazonos�t�s�t. Ek�zben a toy r�j�n, hogy a graffitinek is van k�z�ns�ge, ami nem m�s, mint a szubkultur�lis r�teg.