1953-ban �j id�sz�m�t�s kezd�d�tt a New York City �let�ben. Bronx k�zep�t egyre hosszabb ember k�sz�tette �sv�ny, v�gja kett�. Az �sv�ny k�s�bbi neve: Cross-Bronx Expressway.

Eg�szen az �tvenes �vekig Bronx szorgalmas, f�leg munk�soszt�lybeli k�z�ss�geknek adott otthont, ahol a k�l�nb�z� n�ci�j� emigr�ns csoportok viszonylag b�kess�gben �s egyet�rt�sben �ltek egym�s mellett.Bronx sorsa igaz�b�l 1929-ben pecs�tel�d�tt meg, amikor k�l�nb�z� �zleti k�r�k nyom�s�ra a New York-i Fejleszt�si Bizotts�g egy �j fejleszt�si tervet fogadott el. A terv egyszer� volt: Manhattan, mint az �zleti vil�g k�zpontja, melyet k�rk�r�s aut�p�lya rendszer k�zvetlen�l k�tne �ssze a k�rnyez� el�v�rosokkal. Az aut�p�ly�k term�szetesen a Manhattan k�r�lvev� ker�letek, �gy Bronx sz�v�n kereszt�l haladt. A korm�nyp�nzekb�l t�mogatott program p�ld�tlan hatalmat adott Robert Moses kez�be, aki nem zavartatta mag�t, �s egyetlen tollvon�ssal hagyta j�v� a hatvanezer Bronx-i otthon�nak elbulld�zerez�s�t, „t�bb ember van �tban, ennyi az eg�sz”, mintha csak sz�mokr�l lenne sz�.

A beruh�z�snak azonban visszaford�thatatlan eredm�nyei voltak. Hirtelen sehol sem voltak az egyre prosper�l� zsid� �s olasz csal�dok, akik az aut�p�ly�t k�vetve a napf�nyes el�v�rosokba k�lt�ztek. Hely�ket a bels� ker�letekb�l kiszorult szeg�ny Afro-Amerikai �s Puerto Rico-i csal�dok kezdt�k megt�lteni, olyan – Moses grandi�zus lak�s�p�t�si projektj�nek keret�ben �p�tett – lak�telepeken, mint a Bronx River Houses, Soundview Houses vagy a Milkbrook Houses. Ezek a lak�telepek a j�l cseng� „torony a parkban” elvet k�vetve h�sz-huszon�t emeletes �p�let-mamutok voltak, gyakran t�bb sz�z lak�st magukba foglalva. B�r pap�ron mindez eszm�nyein hangzott, a probl�ma m�shol volt keresend�. A m�r eml�tett olasz �s zsid� csal�dok nemcsak vagyonukat vitt�k magukkal, de munkahelyeiket is. A hetvenes �vek k�zep�re a Bronx hatsz�zezer ipari munkahelyet vesz�tett, a szektor negyven sz�zal�ka elv�ndorolt. A munkan�lk�lis�g a fiatalok k�r�ben az ijeszt� hatvan sz�zal�kot verdeste, �s egyes ker�letekben a nyolcvan sz�zal�kos munkan�lk�lis�g sem volt ritka.

Az egyre lejjebb cs�sz� helyi gazdas�g egy saj�tos „ipar�gat” tal�lt mag�nak. A h�ztulajdonosok �s biztos�t� t�rsas�gok egym�ssal kar�ltve az �resen �ll�, pusztul� h�zakat egyszer�en felgy�jtott�k. Mindenki j�l j�rt. A h�ztulajdonosok a m�r semmire nem haszn�lhat� �p�letek ut�n begy�jt�tt�k a biztos�t�si d�jat, a biztos�tok pedig m�g t�bb biztos�t�st adtak el. Amikor egy �p�let m�r semmi profitot nem hozott, j�ttek a gy�jtogat�k. A gyakorlat egy id� ut�n olyan m�retet �lt�tt, hogy a v�rosr�sz az 1970-es �vtizedben negyvenh�romezer lak�st vesztett, csup�n 1973 �s 1975 k�z�tt harmincezer t�zesetet jelentettek a Bronxban.    

D�l Bronx siralmas k�pet festett. Ki�gett �p�letek, gyakran eg�sz h�zt�mb�k, melyeket �j lak�k vettek birtokukba: heroin f�gg�k �s a band�k uralt�k a harmadik vil�gra hasonl�t� t�jk�pet. Na igen a band�k. A hatalmas m�reteket �lt� munkan�lk�lis�g �s k�b�t�szer-f�gg�s�g probl�m�j�t a band�k tet�zt�k. Band�k m�r a negyvenes-�tvenes �vekben jelen voltak a k�rny�ken, de ez itt m�r eg�szen m�s volt. Nem egyszer� iskola ut�ni csavarg�sokr�l, vereked�sekr�l sz�lt ez m�r. D�l Bronx ink�bb hasonl�tott egy h�bor�s �vezetre, ahol minden h�zt�mb, ker�let egy-egy banda fels�gter�lete volt. Savage Skulls (Barb�r Kopony�k), Black Spades (Fekete Pikkek), Savage Nomads (Barb�r Nom�dok), Seven Immortals (Halhatatlan Hetek), Ghetto Brothers (Gett� Testv�rek) voltak az �j urak. Gyakran el�g volt egy rossz utc�ba fordulni vagy rossz dolgot mondani, �s a t�ved�s az illet� �let�be ker�lt. A band�k f�leg Afro-Amerikaiak, �s Puerto Ric�iak voltak, akik kedvenc id�t�lt�se egym�s gyep�l�sa volt, de gyakran ker�ltek �sszet�z�sbe �szak Bronx feh�r band�ival. Mivel egym�s szapul�s�n�l m�r csak a v�dtelen egyed�l�ll�k kirabl�sa �s megf�leml�t�se volt „sz�rakoztat�bb”, ez�rt neh�z volt k�v�l�ll�nak maradni. Ha tin�dzser volt�l D�l Bronxban �s �lni akart�l, valamelyik brig�dba be kellett l�pned. A m�sik nagy vonz�ereje a band�knak a valahov� tartoz�s volt. Sokan m�sodik (gyakran igazi) csal�djukra leltek, ahol hasonl� gondolkod�s� t�rsakra, meg�rt� f�lekre tal�ltak.

A h�rom keresztapa

Ahogy mondani szokt�k, a neh�z k�r�lm�nyek mindig j� t�ptalaja a kreativit�snak. Ez �gy t�nik, k�l�n�sen igaz a fekete zen�re, hiszen a rabszolgasors a blues sz�let�s�hez vezetett, a jazz nagy r�szben a faji elnyom�snak volt k�sz�nhet�. Amint l�tjuk a hip-hop is hasonl�, nem �ppen ide�lis „t�ptalajnak” k�sz�nheti megsz�let�s�t. Afrika Bambaataa szerint a hetvenes �vekre az emberek, f�leg a n�k belef�radtak a band�kba, a folyamatos h�bor�z�sba, a n�vekv� k�b�t�szerez�sbe. Az �nkifejez�s �j �tjait pr�b�lt�k felfedezni. P�r ember azt mondta: el�g ebb�l az �rtelmetlen er�szakb�l, a puszt�t�sb�l, �s megpr�b�ltak valami pozit�vat alkotni.

Amikor a hip-hop sz�let�s�r�l besz�l�nk, h�rom embert szok�s a „keresztap�kk�nt” emlegetni: Afrika Bambaata�t, Kool Hercet �s Grandmaster Flasht, �s sz�les k�rben elfogadott 1973, mint az �j kult�ra sz�let�si �ve.